Szívinfarktus: tünetek és megelőzési lehetőségek
Sokat fejlődtek a kardiológiai ellátási lehetőségek és kezelési módok, a szívinfarktus azonban továbbra is az egyik vezető halálok. Melyek ennek a betegségnek a tünetei és mit tehetünk a megelőzés érdekében – erről is kérdeztük dr. László Szidónia kardiológus főorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kardiológiai osztályának orvosát.
– A szívinfarktus továbbra is az egyik leggyakoribb szívprobléma?
– Ha összességében tekintjük, akkor a szívelégtelenség után valóban a szívinfarktus az egyik leggyakoribb kardiovaszkuláris sürgősség és az egyik vezető halálok.
– Mi okozza a szívinfarktust?
– A kiváltó okoknál megfigyelhető egy változó: az életkor. Fiataloknál nagyon gyakori – a szakirodalom szerint is – hogy a vérzsírok lerakodása révén az érfal belső felszínén kialakulnak az úgynevezett plakkok – majd egy nagyobb fizikai megterhelés, emocionális stressz, citokin vihar folytán a belső egyensúly felbomlik és a plakk megszakad, rupturál. A vérzsírok – LDL koleszterin, triglicerid, cukor molekulák – a trombocitákkal együtt egy trombust képeznek, gyakorlatilag egy gátat az ér lefolyásában, így az elzáródás utáni szakaszon csökken az oxigénkínálat. Ebben az esetben gyors beavatkozás szükséges. A plakk ruptúrát rendszerint mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés, arritmia követi. A felsoroltak inkább a fiatalokra jellemzők, náluk gyakoribb a lágy plakk. Azért fontos vérzsírcsökkentő gyógyszerek használata, mert ezek plakk-stabilizátorok.
Az idősebb generációnál gyakoribbak a kálciumot tartalmazó plakkok, ezek nehezebben szakadnak meg, ahogy növekednek, úgy szűkítik, majd elzárhatják az eret. Ez nem jár olyan nagy viharral, mint a fiataloknál, mert amikor szűkülnek az erek, akkor kialakulnak a kollaterális keringés-mellékutak, ezért nincs akkor impaktja, mint amikor hirtelen elzáródik a koszorúér. A plakkokat nagyon jól fel lehet mérni az Angio CT-vel.
Az infarktus kialakulásának van még számos más útja is.
– Sokat fejlődtek az ellátási, kezelési módok, mennyire életveszélyes állapot manapság ez a betegség?
– Ugrásszerű a fejlődés ami a kezelési és ellátási módokat illeti, de mivel nem minden infarktusos eset kerül be időben az egészségügyi “vérkeringésbe”, ezért továbbra is életveszélyes állapot ez. Számtalanszor beigazolódott, hogy az infarktus egyik leggyakoribb szövődménye, az arritmia, ritmuszavar, az esetek nagyon nagy százalékában halálos, főleg ha kórházon kívül történik. Az ellátási módozatok hatalmasat fejlődtek és fejlődnek továbbra is, a kérdés az, hogy a lakosság számára mennyire elérhetőek az új szolgáltatások és mennyire gyorsan jutnak el a betegek az életmentő lehetőségekig.
– Milyen életkorban fordul elő leginkább a szívinfarktus? És inkább férfiakat, vagy inkább nőket érint?
– Az életkor lassan nem kritérium, az utóbbi évtizedben egyértelműen csökkent a szívinfarktust elszenvedő betegek életkora, vagyis egyre fiatalabb az érintett betegpopuláció. Fiatalabb életkorban ez a szívprobléma gyakoribb a férfiaknál, de később, idősebb korban kiegyenlítődik az érintett férfiak és nők aránya.
– Melyek a szívinfarktus tünetei?
– Az elsődleges tünetek az erőteljes, intenzív mellkasi nyomás (mellkasi prés), a nehézlégzés, izzadás.
– Hogyan kell eljárni, amennyiben az említett tüneteket észleljük?
– Mindenképpen minél hamarabb kórházba kell menni, mentőt kell hívni.
– Mit érdemes tenni a megelőzés érdekében?
– Ez a legfontosabb tényező, a megelőzés. Ennek érdekében kiegyensúlyozottan kell élni a mindennapokat, sportolni kell, kerülni az üres kalóriás étrendet. Fontos a testsúly kontroll alatt tartása, a vérnyomás-kontroll, a vérzsírok, vércukorszint utánkövetése. És nem szabad cigarettázni. Az említett korlátokkal akkor is ki lehet tolni egy infarktus előfordulásának az esélyét, ha az erre való hajlam jelen van.
– Melyek a hajlamosító tényezők?
– Hajlamosító tényező a magas vérzsírszint, obezitás, családi kórelőzmény. Rendszerint több tényező összefügg. Oda kell figyelni ezekre mindenképpen, és kellő odafigyeléssel ki lehet tolni azt az időt, amikor ezek komoly gondot okozhatnak.
– Melyek a leginkább hasznos mozgásformák a szívünk számára?
– A megelőzés érdekében a kardió mozgásformák ajánlottak, de a mértékletesség, a fokozatosság ezen a téren is nagyon fontos. A saját testsúlyos gyakorlatokat tartom nagyon jónak, a szaladást, biciklizést, úszást, túrázást. Az úszás az egyik legjobb mozgásforma, mert az ízületeket nem bántja. Ha valaki átesik egy kardiovaszkuláris eseményen, annak is ugyanolyan fontos mozogni. Nagy szerepe lenne rekuperációs intézményeknek, hogy szakember felügyelete alatt, tanácsai szerint kezdődjön el a mozgásforma, sajnos nálunk ez a szolgáltatás országszinten nehezen elérhető. Mindenképpen a fokozatosság, és ha lehetőség van rá, akkor szakember által irányított mozgás ajánlott a betegeknek.