Október 20-a a csontritkulás világnapja. Dr. Erőss Mária balneo-fizioterápiás főorvos ez alkalommal összefoglalta, hogy mit érdemes tudnunk erről a sokáig tünetmentes betegségről.

A csontritkulás a leggyakoribb csontanyagcsere-betegség, a csontrendszer tömegének csökkenését és a csontszerkezet „gyérülését” jelenti. Előfordulása gyakori, az össznépesség 8-10 százalékát érinti, de gyakrabban diagnosztizálják idősek, nők és a fehér bőrű lakosság körében. Említésre méltó, hogy a csontritkulás egyre gyakrabban fordul elő férfiaknál is.

A csontritkulás egy alattomos kór, lassan, hosszú ideig, akár tünetek nélkül lopakodik be életünkbe, sok esetben csak a ritkulásos csonton bekövetkező törés az első tünet. Az egyéb tünetek kialakulását a csontritkulás talaján létrejövő sorozatos mikrofrakturák, főként a csigolyatesteken bekövetkező mikroszkopikus törések okozzák. Ezek következtében hátfájással együttjáróan fokozódik a háti görbület, a törzs előre, a medence hátrabillenése. A has-hát-izom egyensúly felbomlása miatt mozgás koordinációs zavarok alakulnak ki, fokozott hajlam esésre, törésre.

Az oszteoporózist a „törékeny csontok” betegségének is nevezik, legrettegettebb szövődménye a csonttörés, ami leggyakrabban a singcsonton (csuklótájék), a csigolyákon és a combnyakon következik be. Az idős korcsoportba tartozó és egyéb társbetegségekkel küzdő betegeknél egy combnyaktörés akár végzetes is lehet, vagy a csigolyák sorozatos törése nagy fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat, jelentős életminőségromlást eredményezve.

A megelőzés érdekében a következő szempontokat tartsuk szem előtt:

  • Segítsünk szervezetünknek minél nagyobb csonttömeg és egészséges vázrendszer felépítésében. Ennek érdekében csecsemő-, gyerek- és serdülőkorban, azaz a növekedés folyamatában fontos a helyes táplálkozás (kálcium és D-vitamin bevitel, illetve a D-vitsmin képződésének elősegítése). Ugyanakkor fontos a napi bőséges mozgás, torna és a károsító tényezők (dohányzás, mozgásszegény életmód) kiiktatása.
  • 50 éves kor után, főleg hajlamosító tényezők (dohányzás, genetika, felszívódási betegségek, kortikoterápia) jelenléte esetén oda kell figyelni a betegség csíráira, el kell végezni a szükséges vizsgálatokat és követni kell az orvos utasításait. A csontsűrűségmérés a poliklinika felújítása után kórházunkban is ismét elérhető lesz.
  • Nem elegendő egymagában a gyógyszeres kezelés (felszívódásgátló vagy akár csontépítő szerek) használata. A mozgásterápia, kiegyensúlyozott táplálkozás, napfürdő nagyon hasznosak. Érdemes tudni arról is, hogy csigolyatörés esetén kórházunkban is elérhető a vertebroplasztika, ami a csigolyák csontcementtel való „kitömését” jelenti a csigolya stabilizálása céljából.