Egészségnevelés és megelőzés

Szívinfarktus: tünetek és megelőzési lehetőségek

Sokat fejlődtek a kardiológiai ellátási lehetőségek és kezelési módok, a szívinfarktus azonban továbbra is az egyik vezető halálok. Melyek ennek a betegségnek a tünetei és mit tehetünk a megelőzés érdekében  – erről is kérdeztük dr. László Szidónia kardiológus főorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kardiológiai osztályának orvosát.

 

– A szívinfarktus továbbra is az egyik leggyakoribb szívprobléma?

– Ha összességében tekintjük, akkor a szívelégtelenség után valóban a szívinfarktus az egyik leggyakoribb kardiovaszkuláris sürgősség és az egyik vezető halálok.

– Mi okozza a szívinfarktust?

– A kiváltó okoknál megfigyelhető egy változó: az életkor. Fiataloknál nagyon gyakori – a szakirodalom szerint is – hogy a vérzsírok lerakodása révén az érfal belső felszínén kialakulnak az úgynevezett plakkok – majd egy nagyobb fizikai megterhelés, emocionális stressz, citokin vihar folytán a belső egyensúly felbomlik és a plakk megszakad, rupturál. A vérzsírok – LDL koleszterin, triglicerid, cukor molekulák – a trombocitákkal együtt egy trombust képeznek, gyakorlatilag egy gátat az ér lefolyásában, így az elzáródás utáni szakaszon csökken az oxigénkínálat. Ebben az esetben gyors beavatkozás szükséges. A plakk ruptúrát rendszerint mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés, arritmia követi. A felsoroltak inkább a fiatalokra jellemzők, náluk gyakoribb a lágy plakk. Azért fontos vérzsírcsökkentő gyógyszerek használata, mert ezek plakk-stabilizátorok.

Az idősebb generációnál gyakoribbak a kálciumot tartalmazó plakkok, ezek nehezebben szakadnak meg, ahogy növekednek, úgy szűkítik, majd elzárhatják az eret. Ez nem jár olyan nagy viharral, mint a fiataloknál, mert amikor szűkülnek az erek, akkor kialakulnak a kollaterális keringés-mellékutak, ezért nincs akkor impaktja, mint amikor hirtelen elzáródik a koszorúér. A plakkokat nagyon jól fel lehet mérni az Angio CT-vel.

Az infarktus kialakulásának van még számos más útja is.

– Sokat fejlődtek az ellátási, kezelési módok, mennyire életveszélyes állapot manapság ez a betegség?

– Ugrásszerű a fejlődés ami a kezelési és ellátási módokat illeti, de mivel nem minden infarktusos eset kerül be időben az egészségügyi “vérkeringésbe”, ezért továbbra is életveszélyes állapot ez. Számtalanszor beigazolódott, hogy az infarktus egyik leggyakoribb szövődménye, az arritmia, ritmuszavar, az esetek nagyon nagy százalékában halálos, főleg ha kórházon kívül történik. Az ellátási módozatok hatalmasat fejlődtek és fejlődnek továbbra is, a kérdés az, hogy a lakosság számára mennyire elérhetőek az új szolgáltatások és mennyire gyorsan jutnak el a betegek az életmentő lehetőségekig.

– Milyen életkorban fordul elő leginkább a szívinfarktus? És inkább férfiakat, vagy inkább nőket érint?

– Az életkor lassan nem kritérium, az utóbbi évtizedben egyértelműen csökkent a szívinfarktust elszenvedő betegek életkora, vagyis egyre fiatalabb az érintett betegpopuláció. Fiatalabb életkorban ez a szívprobléma gyakoribb a férfiaknál, de később, idősebb korban kiegyenlítődik az érintett férfiak és nők aránya.

– Melyek a szívinfarktus tünetei?

– Az elsődleges tünetek az erőteljes, intenzív mellkasi nyomás (mellkasi prés), a nehézlégzés, izzadás.

– Hogyan kell eljárni, amennyiben az említett tüneteket észleljük?

– Mindenképpen minél hamarabb kórházba kell menni, mentőt kell hívni.

– Mit érdemes tenni a megelőzés érdekében?

– Ez a legfontosabb tényező, a megelőzés. Ennek érdekében kiegyensúlyozottan kell élni a mindennapokat, sportolni kell, kerülni az üres kalóriás étrendet. Fontos a testsúly kontroll alatt tartása, a vérnyomás-kontroll, a vérzsírok, vércukorszint utánkövetése. És nem szabad cigarettázni. Az említett korlátokkal akkor is ki lehet tolni egy infarktus előfordulásának az esélyét, ha az erre való hajlam jelen van.

– Melyek a hajlamosító tényezők?

– Hajlamosító tényező a magas vérzsírszint, obezitás, családi kórelőzmény. Rendszerint több tényező összefügg. Oda kell figyelni ezekre mindenképpen, és kellő odafigyeléssel ki lehet tolni azt az időt, amikor ezek komoly gondot okozhatnak.

– Melyek a leginkább hasznos mozgásformák a szívünk számára?

– A megelőzés érdekében a kardió mozgásformák ajánlottak, de a mértékletesség, a fokozatosság ezen a téren is nagyon fontos. A saját testsúlyos gyakorlatokat tartom nagyon jónak, a szaladást, biciklizést, úszást, túrázást. Az úszás az egyik legjobb mozgásforma, mert az ízületeket nem bántja. Ha valaki átesik egy kardiovaszkuláris eseményen, annak is ugyanolyan fontos mozogni. Nagy szerepe lenne rekuperációs intézményeknek, hogy szakember felügyelete alatt, tanácsai szerint kezdődjön el a mozgásforma, sajnos nálunk ez a szolgáltatás országszinten nehezen elérhető. Mindenképpen a fokozatosság, és ha lehetőség van rá, akkor szakember által irányított mozgás ajánlott a betegeknek.

A vesék védelmében

Március 14-én volt a Vese világnapja. A Nemzetközi Nefrológiai Társaság arra hívja fel a világnap révén a figyelmet, hogy a krónikus vesebetegségek évente mintegy 850 millió embert érintenek világszerte, és emelkedik a gyakoriságuk. Dr. Ilyés Andrea nefrológus főorvossal a vesebetegségekről, kezelési módozatokról és megelőzésről beszélgettünk.

– Melyek a leggyakoribb veseproblémák?
– A leggyakoribbnak a krónikus veseelégtelenség tekinthető. Számos kiváltó oka van, ezek között a leginkább jelentős a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Ebben a két betegségben egyre több ember szenved, így a veseelégtelenség aránya is emelkedik. Sajnos, a panaszok nagyon későn jelentkeznek, ezért a betegek rendszerint már nagyon késői fázisban kerülnek nefrológushoz. Vannak még primér vagy szekundér veseérintettségek, amik krónikus veseelégtelenségbe torkollnak, de ez két ok a leggyakoribb. A probléma leggyakrabban az idős korosztálynál jelentkezik. A krónikus veseelégtelenség a 21-ik századra sajnos az egyik fő mortalitási tényezővé nőtte ki magát: világszerte és Románia lakosságának is mintegy 10 százaléka érintett és ez az arány sajnos egyre csak növekszik. Annak érdekében, hogy a magas vérnyomás és cukorbetegség nyomán ne alakuljon ki veseprobléma, nagyon oda kell figyelni a vérnyomás megfelelő szinten tartására, a megfelelő vércukor-kontrollra, diétára, egészséges életmódra, a mozgásra, az elhízás megelőzésére.

– Mégis, milyen tünetekre figyelhetnek fel a betegek?
– A veseelégtelenségnek szinte nincsenek tünetei, csak nagyon késő stádiumban, amikor már szinte semmit nem tehetünk, legfennebb csak lefékezni valamennyire az előrehaladását. A kései fázisban már nem tudjuk évekig késleltetni annak az állapotnak a kialakulását, amikor már művese-kezelésre van szükség. Ezért azt javaslom a betegeknek, hogy a családorvosnál igényelhető éves szűrővizsgálatba nagyon fontos belefoglalni egy kreatitin-, urea- és egy vizeletvizsgálatot is. A vizeletből sok olyan paramétert fel tudunk fedezni – fehérjevizelés, vér a vizeletben – ami az orvosnak már jelzi, hogy gond lehet, és akkor a családorvos nefrológushoz küldi a beteget.

– A kezelési módokról mit tart fontosnak megosztani?
– Sokat fejlődtek a kezelési módok és ezek az új módszerek egyre inkább teret nyernek, ezekben pedig a betegeknek is nagyon nagy szerepe és felelőssége van. Mert nagyon sok esetben életmódváltásra van szükség, az étrend megváltoztatására, testmozgás bevezetésére és ezekben az esetekben a beteg együttműködése nélkül nem lesz előrelépés. Vannak ugyanakkor új gyógyszerek is a láthatáron, több olyan molekulán dolgoznak, amelyek bizonyos esetekben segítséget nyújthatnak. Van olyan új gyógyszer, ami még tesztelési fázisban van, és van, amit nemsokára már nefrológusként is alkalmazhatunk, a teszteredmények pedig biztatóak, hogy sokat segíthet a már kialakult veseelégtelenség előrehaladásának a visszafogásában vagy a megelőzésében, utóbbi lenne az igazi.

– A veseelégtelenségben szenvedő betegek számára végső soron a művese-kezelés jelent segítséget. Sokan tartanak ettől a kezeléstől, mit hangsúlyozna ki erről?
– A művese kezelés a mi adu ászunk, hisz egyetlen másik szervet sem lehet gépekkel helyettesíteni, csak a vesét, és ez életet ment mind a mai napig, nagyon hasznos kezelés. És ebben is van fejlődés, vannak újabb előírások a betegek ellátására vonatkozóan. Aki művese kezelésre szorul, annak sajnos a várható élettartama csökken, az öregedése felgyorsul, de mindemellett ez egy alternatíva az életre, hasznos, és örülünk, hogy van ez a lehetőség. Művese kezelésen heti háromszor kell részt vegyenek a betegek és mintegy négyórás az eljárás. A kezelés egy művese-központban zajlik, ahol különböző gépek és filterek segítségével átszűrik a vérüket. Van ennek egy másik formája, a peritoneális dialízis, amit a beteg otthon végez naponta négyszer. Ez mintegy félórás folyamat. A művese kezelés nem akadályozza a betegeket abban, hogy teljes élet éljenek, utazhatnak is például, hisz ez a kezelés a világon mindenhol megoldható, ha nyaralni mennek, akkor is találnak olyan központot, ahol elvégzik a kezelést számukra.

– Mi az, amit még tehetünk a megelőzés érdekében?
– Évente ellenőriztessük a már említett vese paramétereket, ha pedig van valamennyi eltérés, akkor nefrológushoz kell fordulni. Érdemes továbbá betartani az orvosi javaslatokat, komolyan kell venni az életmódváltásra vonatkozó ajánlásokat, hogy ne kerüljön a beteg művese kezelésre, illetve, ne szoruljon korán arra, hisz ha elkezdődtek, akkor nagyon fel tudnak gyorsulni ezek a folyamatok.

R. Kiss Edit

A cikk a Fő az egészség folyóirat áprilisi számában jelent meg.

Laborvizsgálati kisokos 

A laboratóriumi vizsgálatok ma már bárki számára elérhetők orvosi küldőpapír nélkül is. A legalapvetőbb analízisektől a genetikai vizsgálatokig bármilyen vizsgálatot elvégeztethetünk, ha valamilyen okból kifolyólag kíváncsiak vagyunk rá, és nem sajnáljuk rá a pénzt. Ennek vannak pozitív hatásai és hátulütői egyaránt. 

Pozitívum, hogy számottevő idő takarítható meg, ha a páciens már a laborleletével érkezik az orvosához (rutin szűrővizsgálatok esetén), és a betegek könnyebben elmennek egy 15 percet igénybe vevő mintavételre, ha azelőtt nem kell küldőpapír után járkálniuk. Ez a szabadság az egészségtudatos magatartást is pozitívan befolyásolja. Ezen előnyök ellenére a leghelyesebb mégis az, ha a páciens a családorvos vagy szakorvos által javasolt, célzott analíziseket végzi el. Egyrészt azért, mert a javasolt szűrővizsgálatok nemek és korcsoportok szerint változnak, az orvos figyelembe veszi a családi és egyéni kórelőzményt, amelyek függvényében egyéb analíziseket is fontosnak tarthat, másrészt pedig, ha a betegnek panaszai vannak, az orvos a klinikai kórkép alapján választja meg a szükséges analíziseket. Az indokolatlanul végzett analízisek néha többet ártanak, mint segítenek. Ennek megértéséhez jó tudni, hogy a legtöbb laboratóriumi analízis referencia tartománya – ahogy a köznyelvben használják, a normál értéke – statisztikai számításokon alapszik, és azokat a határértékeket jelenti, amelyek közt elhelyezkedik a látszólag egészséges egyének értékeinek a 95 százaléka. Tehát 100 egészséges emberből ötnek lehet a „normál értékek” alatt vagy fölött egy adott vizsgálat eredménye. Egyéb információ hiányában nem lehet eldönteni, hogy ez az illető páciens esetében normális vagy kóros folyamatot jelez, csakis az orvos tudja kellőképpen értelmezni, a rendelkezésére álló összes információ fényében. 

A legtöbb hibás, illetve értelmezhetetlen laboreredmény oka a nem megfelelő mintavétel, a minták helytelen szállítása és a beteg elégtelen előkészítése. Bizonyos analízisek esetén szükséges lehet a páciens speciális előkészítése (például különleges diéta, fizikai megerőltetés kerülése, adott órában való mintavétel, többszöri mintavétel stb.), illetve az otthoni mintavétel technikájának az ismertetése a beteggel (vizelet, széklet, köpet) amit a kezelőorvosnak van lehetősége elmagyarázni a küldőpapír kibocsátásakor.

A látszólag legegyszerűbben gyűjthető minta, a vizelet szorul leggyakrabban ismételt mintavételre, mivel a vizelet bakteriológiai vizsgálata (urokultúra) értékelhetetlen, ha a beteg nem követte a helyes mintavételi technikát. Bakteriológiai vizsgálat céljából a legmegfelelőbb az első, reggeli középsugár vizelet. A mintavétel lépései a következők:

1. Kézmosás és a húgycső kivezető nyílásának a lemosása szappannal majd bőséges öblítése langyos vízzel.
2. Nők esetén a nagyajkak széthúzása, férfiak esetén a fityma hátrahúzása után kell megkezdeni a vizelést.
3. A vizeletsugár első harmadát a WC-be kell üríteni majd a sugár alá kell tartani a mintavevő edényt, a vizelés félbeszakítása nélkül, ügyelve arra, hogy sem az edény, sem a kupak belső fele ne érintkezzen semmilyen bőrfelülettel.
4. Mintegy 10-15 ml vizelet felfogása szükséges (a mintavevő edények általában 30-60 ml űrtartalmúak, nem kell megtölteni őket teljesen).
5. Az edényre gondosan rá kell csavarni a kupakot, majd papírtörlővel letörölni az edény oldalát és ráírni a nevet.
6. A vizeletmintát minél hamarabb (legtöbb 1-2 órán belül) el kell juttatni a laboratóriumba. Ha ez nem lehetséges, akkor a vizelet hűtőben tárolható legtöbb 4 órát. Fontos tudni, hogy bizonyos laboratóriumok reggel 10 óra után nem fogadnak el mintát urokultúrának.

Q
Manapság nagy problémát jelent, hogy sokan a laboratóriumi leleteiket saját maguk próbálják értelmezni és internetes segítséggel diagnosztizálják magukat. Fontos megérteni, hogy a leletet az orvos kell értelmezze azáltal, hogy klinikai kontextusba helyezi, hisz nem az  laborvizsgálat eredményét szükséges kezelni, hanem a beteget. 

 

Dr. Molnár Szabolcs laboratóriumi szakorvos

Cukorbetegség: tovább emelkedik a betegek száma 

Világszerte és környékünkön is évről évre nő a cukorbetegek száma. Leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőké, de egyre gyakoribb az 1-es típusú diabétesz is, amely jellemzően gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkezik. 

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a cukorbetegség 2021-ben világszerte 537 millió embert érintett. Az 1-es típusú cukorbetegség, más néven inzulinfüggő diabétesz ezen számok körülbelül 10 százalékát teszi ki. Autoimmun betegségről van szó, amely során a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak. Ez a típusú cukorbetegség bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkezik. Az előfordulási gyakoriság koreloszlásában 2-5 éves korban egy kisebb, 10-16 éves korban egy nagyobb csúcs figyelhető meg. Az 1-es típusú diabétesszel újonnan diagnosztizáltak száma szezonálisan változik, a hidegebb hónapokban több az új eset. Környékünkön is egyre gyakoribb a gyermekkori 1-es típusú diabétesz előfordulása.

A betegség kialakulásának hátterében szerepet játszik az autoimmun betegségekre jellemző öröklött hajlam, illetve környezeti tényezők: egyes esetekben a rubeola, mumpsz, echo vírusok is felelősek lehetnek a cukorháztartás felborulásáért.

A diabétesz enyhén emelkedett értékeknél nem okoz panaszokat, gyakran csak egy rutinellenőrzés során találkozunk emelkedett vércukorszintekkel. Sokszor viszont egy szezonális virózis alkalmával jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek, mint például a nagy szomjúság, szájszárazság, gyakran jelentkező vizelési inger, homályos látás, gyors súlyvesztés a megnövekedett étvágy ellenére is, ami főkent kisgyermekek eseteben szembeötlő. 

A cukorbetegség 1-es típusa nem gyógyítható a tudomány jelen állása szerint. Megfelelő, a gyermekre szabott terápiával azonban tünetmentessé tehető. Mivel az inzulintermelés a betegség ezen típusánál előbb-utóbb teljesen megszűnik, ezért a kis páciens élete végéig inzulinterápiára szorul. Ez jelentheti napi négyszeri gyors és lassú hatású inzulin beadását, illetve inzulin pumpa használatát, amely folyamatosan, kis mennyiségben adagolja a gyors inzulint. 

Az utóbbi években országunkban is elérhetővé váltak a folyamatos vércukorszintmérő eszközök, szenzorok, melyek lehetőséget nyújtanak a folyamatos vércukorszint ellenőrzésre, szülőknek, diabetológusoknak a vércukorszint távkövetésére. Ezen eszközök segítségével az egészségeshez hasonlatos vércukor-anyagcsere érhető el és nem mellesleg, jelentős életminőség változást hoznak. Szükségtelenné teszik a viszonylag gyakori éjszakai, hajnali ujjbegyes vércukormérést is, így a szervezet számára biztosított a nagyon fontos pihentető alvás is. Hargita megyében egyedülálló módon novembertől a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban is lehetőség van ezen eszközök felhelyezésére, követésére.

Az inzulin injekciók mellett az étrendnek és a rendszeres testmozgásnak is jelentős szerep jut a gyermekkori cukorbetegség kezelésében. A cukorbeteg diétában megfelelően el kell osztani a napi szénhidrátbevitelt az egyes étkezések között, kerülni kell a hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket, érdemes előtérbe helyezni a magas rosttartalmú élelmiszerek, zöldségek fogyasztását.

Szinte kivétel nélkül minden szülő megrémül, amikor az orvos közli, hogy gyermeke 1-es típusú cukorbetegségben szenved. Ez nem is csoda, hiszen gyakran teljesen más életvitelre kell a család átálljon – diéta, rendszeres testmozgás, inzulinkezelés, vércukormérés – és vannak kellemetlen tünetek, esetleges szövődmények. Mégis azt kell szem előtt tartani, hogy bár nagyobb odafigyeléssel, de a cukorbeteg gyermekek is teljes értékű életet élhetnek. Ugyanakkor ma már számos támogató csoport, táborok léteznek, ahol megoszthatják egymással tapasztalataikat és aggályaikat az érintettek.

 

 

Dr. Izsák Adél, diabetológus szakorvos

Gyermekkardiológiai szakrendelés a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban

Újszülött kortól 18 éves korig várjuk a kis pácienseket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház játóbetegrendelői keretében működő gyermekkardiológiai szakrendelőben. 

Közel egy éve működik a kórház ambuláns szolgáltatásai keretében a gyermekkardiológiai szakrendelés. A veleszületett szívfejlődési rendellenességek és a szerzett szív- és érrendszeri betegségek (így például a szívritmuszavar, szívizom betegségek, magas vérnyomás, gyulladásos betegségek) diagnosztizálása és kezelése történik. Családorvosi, gyerekgyógyászi javallatra, beutalóval, az online előjegyzési felületen történő bejelentkezés után, vagy sürgősségi esetben vehető igénybe a gyermekkardiológiai szakorvosi vizsgálat, újszülött kortól egészen 18 éves korig.

A hozzánk forduló páciensek panaszai általában fáradékonyság, nem megfelelő súlygyarapodás, mellkasfájdalom, erős szívdobogás, korábban orvos által felfedezett szívzörej. Elvégezzük a már kórismézett szívbetegségek kontrollvizsgálatát is. Továbbá javasolt a kardiológiai kivizsgálás a krónikus betegségben szenvedő gyermekek szívműködésének ellenőrzése miatt is. 

Hogyan történik a kivizsgálás?

Családi- és egyéni kórtörténet megismerése után kerül sor az alábbi vizsgálatokra, melyek egyike sem fájdalmas. Ezek a vizsgálatok a leghatékonyabban a nyugodt, együttműködő gyermeknél végezhetőek el. Ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekek – főleg a kisebbek – kipihenten, jóllakottan, jókedvűen, kedvenc játékuk kíséretében érkezzenek a vizsgálatra. Ugyanakkor hangsúlyozzuk a kiegyensúlyozott, türelmes kísérő, szülő jelenlétének fontosságát is.

– Fizikális vizsgálat: az általános gyermekgyógyászati vizsgálathoz hasonlóan zajlik, különös hangsúllyal a szív feletti hallgatózásra és a pulzusok tapintására.

– Szaturáció mérés: a vér oxigén-telítettségének mérése egy ujjbegyre illesztett eszközzel történik.

– Vérnyomás mérése és nyugalmi EKG: a vérnyomásmérés és az elektrokardiogramm készítése a felnőttek vizsgálatához hasonlóan, de a gyerekekre méretezett eszközökkel zajlik.

– Szívultrahang-vizsgálat: a szívultrahang vizsgálat egy képalkotó eljárás, melynek során fájdalmatlanul és a szervezetet károsító hatás nélkül vizsgáljuk a szív anatómiáját és működését. A vizsgálatot általában fekvő helyzetben végezzük, de a kisgyermekeket a szülő ölébe ültetve is vizsgálhatjuk. Ennél a vizsgálatnál különösen fontos a gyermek nyugalma, együttműködése, ezért csecsemőknél szükség esetén játékokkal igyekszünk a figyelmet elterelni. 

– Továbbá, lehetőség van a gyermekeknél is arra, hogy otthonukban, a szokásos életmódjuk folytatása mellett 24 órás vérnyomásmérés, és 24 órás EKG készüljön.

Vannak olyan szívbetegségek, amelyek látványos, észrevehető tüneteket okoznak, így a beteg hamar orvoshoz kerül. Azonban bizonyos esetekben a tünetek enyhék, a betegség felfedezése pedig akár évekig is eltarthat, mely esetben a kezelési lehetőségek palettája jelentősen beszűkül. A szívfejlődési rendellenességek gyakran műtéti beavatkozást igényelnek, illetve, ritkán, a műtét sem hozhat teljes gyógyulást. Más esetekben elegendő a szakorvosi ellenőrzés, gyógyszeres kezelés, rendszeres utánkövetés.

Dr. Sánta Réka gyermekkardiológus, neonatológus szakorvos

Széleskörű sebészeti ellátás a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban

 

Széles patológiát lát el a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sebészeti osztályának jól képzett csapata, a komplex ellátás és az innovatív megközelítés eredményeként a betegek színvonalas sebészeti ellátásban részesülnek. Az osztály tevékenységét és szakembergárdáját dr. László Barna osztályvezető főorvos mutatta be a Fő az egészség folyóirat számára.

„A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sebészeti osztálya az egyik legfontosabb és egyben egyik legnagyobb osztálya az intézményünknek, mely annak megalakulása óta folyamatosan létezik és él. Nagy és neves elődeink vannak, az ő munkájukat igyekszünk folytatni. Osztályunk mintegy 60 ággyal működik, ez 12 kórteremnek felel meg. A kórház szempontjából talán a legnagyobb jelentősége annak a ténynek van, hogy a sebészeti osztály az általános sebészeten kívül rendelkezik mellkassebészeti részleggel, vannak gyermeksebészeink, érsebészünk, továbbá itt helyezkedik el az idegsebészeti részleg is. Ezáltal úgy gondolom, hogy talán a legnagyobb ütőkártyája az osztályunknak az, hogy lehetőségeink szerint a legszélesebb patológiát láthatjuk el. Ennek megfelelően a szakembergárda is jelentős: nyolc általános sebész szakorvosunk és főorvosunk, illetve egy általános sebész rezidensünk van, két gyermeksebész, egy mellkassebész, és egy érsebész kolléga erősíti a csapatot.”

Ami az osztály sokrétű tevékenységét illeti, dr. László Barna elmondta, hogy sürgősségi kórház lévén a sebészeti osztály ellátja a sürgősségi sebészet feladatkörét, úgy a traumás, mint a nem traumás sürgősségi eseteket, ez az aktivitásuk jelentős részét lefedi. „Itt ismét hangsúlyoznám: tekintve, hogy széles skálán mozog a tevékenységünk, meglehetősen magas szinten tudjuk ellátni a traumás, illetve a sürgősségi eseteket. Szintén nagy segítségünkre van az idegsebészeti kompartimentum, például a komplex politraumás eseteknél rájuk is számíthatunk. Ugyanakkor, mint általános sebészet, természetesen ellátjuk a hasfali sebészetet, ez gyakorlatilag a sérveknek a sebészetét fedi le, a gyomor- és bélrendszer betegségeit, annak úgy a jó-, mint a rosszindulatú megbetegedéseit. Kiemelten foglalkozunk az onkológiai, azaz a rosszindulatú daganatok sebészetével, továbbá az emlősebészettel, a pajzsmirigy sebészetével, illetve a perifériás erek sebészeti ellátásával, természetesen az érsebész kollégánk hozzájárulásával. Kiemelt érdeklődési területet képez számunkra a minimálisan invazív laparoszkópos sebészet, amelyben folyamatosan képezzük magunkat. Elmondhatom, hogy igyekszünk lépést tartani mindennel, ami a nagyvilágban történik. Konferenciákra járunk, tanulunk, képezzük magunkat” – vázolta az osztályvezető. Kifejtette, „amire méltán büszkék, az a mellkassebészet, hisz Hargita megyében csak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban elérhető ez a szolgáltatás, és legalább ilyen büszkeséggel tölt el gyermeksebészeink ittléte is, hisz az általuk végzett tevékenység szintén egyedülálló a környéken”. 

Az osztály tevékenységének jelentőségéről a műtétek száma is árulkodik: 3478 műtétet végeztek a 2022-es évben, az esetek zömét a hasi beavatkozások tették ki. Ez egy kiemelt érdeklődési pontja az osztálynak, főleg a laparoszkópos sérvsebészet és az epeúti műtétek által – tette hozzá az osztályvezető főorvos. 

 

Értékes zöldségeink: mit miért fogyasszunk?

 

Nemcsak azért érdemes az idényzöldségeket fogyasztani, mert finomak és rostban gazdagok, hanem mert vitaminokban és ásványi anyagokban is bővelkednek. Nézzük, mit tartalmaz néhány ismert zöldségféle és miért illesszük be őket minél gyakrabban az étrendünkbe?

 

A hagyma és fokhagyma, mint természetes antibiotikum áll rendelkezésünkre, a fokhagymát fontos megemlíteni vérnyomáscsökkentő hatása miatt is. A hagyma ásványi anyagokban (nátrium, kálium, vas, stb.), vitaminokban (A-, B6-, C-, E-), rostban, antioxidánsban gazdag alapélelmiszer. Hasznos az asztma kezelésében, hurutos betegségek esetén a köhögés enyhítésére. Ugyanakkor a vércukorszint helyreállításában, rákos betegségek elkerülésében is segíthet. Egy 2005-ös tanulmány eredményei szerint a csontokra is pozitív hatást gyakorol, olyanféleképpen, hogy mintegy 20 százalékkal csökkenti a törés esélyét, rendszeres fogyasztása révén szilárdabbak, ellenállóbbak lesznek csontjaink. Mint minden élelmiszer, hőkezelés hatására veszít tápértékéből, ezért, ha a teljes jótékony hatását szeretnénk érezni, nyersen kell fogyasztanunk.

Az összes gyökérzöldség (retek, murok, petrezselyem, zeller, stb.) gyulladáscsökkentő hatású, vérnyomás-szabályzó, antioxidáns-tartalmú. Rákmegelőző hatást is tulajdonítanak nekik, főleg a céklának, de ugyanakkor ezek a zöldségek rostban is gazdagok, fogyókúrában is alkalmasak. Nyersen vagy főve a legalkalmasabbak, frissen kiszorított italként is fogyaszthatók. Vitaminraktárainkat újra feltölthetjük ezekkel a gyökeres zöldségekkel, de ásványi anyagokban is gazdagok. Antioxidánsban leginkább bővelkedik a cékla, télen napi szinten kellene fogyasszuk. Ajánlott napi 300-500 ml friss italt fogyasztani cékla, murok, alma, citrom és narancs alapanyagokkal, nemcsak fogyókúra esetén, hanem szervezetünk normális működése érdekében. A gyökeres zöldségek a daganatok, gyulladások ellen is bevethetők fegyverként. Egy másik jellegzetes tulajdonságuk a szív- és érrendszer védő szerepük, de kiemelkedő a cékla a vérszegénység esetén vas- és C-vitamin tartalma miatt. Az említett zöldségek tárolására kellene odafigyelni, akár a krumpli esetén, esetükben is fontos, hogy sötét és hűvös helyen tároljuk őket.

A fekete retek különösen hasznos a baktériumok és vírusok elleni harcban. Jótékony hatása van a májra, immunrendszerre, légutakra, köszönhetően a vitamin- és ásványi só tartalmának.                                   

A krumpli nagy szerepet játszik az étkezésünkben, esetében az elkészítés módjára kell odafigyelni. Olajban sülve akár kétszeresre is megnőhet a kalóriatartalma, emiatt a szalmakrumpli nem diétás vagy fogyókúrás étel. Viszont héjában főzve, tápértékben és rostban gazdag ételt fogyaszthatunk. Elvileg a fehér krumpli tartalmazza az összes szükséges aminosavat, ami a szervezet normális működéséhez szükséges, ha viszont vitaminokkal akarjuk kiegészíteni a krumplis étrendünket, akkor fogyaszthatjuk az édesburgonyát is, ami A- és E-vitaminokban gazdag. Nem ajánlott csak a kizárólagos krumpli diéta, számos mellékhatása lehet, köretként viszont tökéletes. Jelentős káliumtartalma van a fehér krumplinak, a káliumnak pedig kulcsszerepe van a vérnyomás, a csontsűrűség szabályozásban. Még tartalmaz foszfort, magnéziumot, folsavat.

A spenót, spárga, karfiol, brokkoli magas fehérjetartalmuk miatt is említhetők. Ezek a zöldségek hasznosak lehetnek abban az esetben, ha a húst szeretnénk rövid időre helyettesíteni velük.

A paszuly is egy közismert élelmiszer, a hüvelyesek fontosak a heti étrendeben, mivel jelentős a tápanyagtartalmuk a fehérjék, a telítettlen zsírsavak, az ásványi anyagok, a rost és a vitaminok szempontjából. Tökéletes húspótlók a vegetáriánus étrendben. Viszont, nem teljes értékű fehérjéket tartalmaznak. Ha gabonaalapú élelmiszerekkel dúsítjuk az étrendet, akkor jutunk teljes értékű fehérjékhez. Fogyókúrás étrendbe is beilleszthetők a hüvelyesek, mivel a glikémiás indexük alacsony (a glikémiás index megmutatja, hogy az adott élelmiszer szénhidrátja mennyire gyorsan és tartósan emeli a vércukorszintet). Magas rostartalmuk pozitív hatással van az emésztőrendszerünkre. Ugyanakkor fogyasztásuk hasznos a szív- és érrendszeri betegségek, béldaganatok, elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint esetén. Egy másik tulajdonsága a paszulynak az, hogy a színe alapján tudunk következtetni az antioxidáns-tartalmára, a vöröspaszuly a leggazdagabb antioxidánsban. Ugyanakkor a paszuly folsavban (B9-vitamin), rostban, ásványi anyagokban is gazdag, alacsony a zsír és nátriumtartalma. Alapélelmiszer kellene legyen az étrendünkben, mivel a máj, a vese működését is segíti, a fehérjék anyagcseréjét serkenti. Puffasztó hatása lehet, ez viszont megelőzhető, ha főzés előtt áztatni tesszük éjszakára, majd másnap a vizet leöntjük és más vízben főzzük. Köszvényes betegeknek nem ajánlott a paszuly és a hüvelyesek fogyasztása a purintartalmuk miatt.

Tápérték szempontjából mindig is a szabadban termesztett, napon fejlődött, vízzel locsolt zöldségek, gyümölcsök lesznek a legteljesebbek. A gyümölcsök és zöldségek tápértéke ugyanakkor függhet attól is, hogy mennyire éretten szedték le, mennyit szállították, hogyan tárolták, dolgozták fel. Röviden: ami a kertben terem, a szabadban, az erdőben, gyümölcsösben, mezőn mindig jobb, mint a nagykereskedelmi. Minél közelebb áll a zöldség, gyümölcs az eredeti sajátosságaihoz, annál magasabb tápértékű.

 

 

Szász Hunor dietetikus

A törékeny csontok betegsége: csontritkulás

 

Október 20-a a csontritkulás világnapja. Dr. Erőss Mária balneo-fizioterápiás főorvos ez alkalommal összefoglalta, hogy mit érdemes tudnunk erről a sokáig tünetmentes betegségről.

A csontritkulás a leggyakoribb csontanyagcsere-betegség, a csontrendszer tömegének csökkenését és a csontszerkezet „gyérülését” jelenti. Előfordulása gyakori, az össznépesség 8-10 százalékát érinti, de gyakrabban diagnosztizálják idősek, nők és a fehér bőrű lakosság körében. Említésre méltó, hogy a csontritkulás egyre gyakrabban fordul elő férfiaknál is.

A csontritkulás egy alattomos kór, lassan, hosszú ideig, akár tünetek nélkül lopakodik be életünkbe, sok esetben csak a ritkulásos csonton bekövetkező törés az első tünet. Az egyéb tünetek kialakulását a csontritkulás talaján létrejövő sorozatos mikrofrakturák, főként a csigolyatesteken bekövetkező mikroszkopikus törések okozzák. Ezek következtében hátfájással együttjáróan fokozódik a háti görbület, a törzs előre, a medence hátrabillenése. A has-hát-izom egyensúly felbomlása miatt mozgás koordinációs zavarok alakulnak ki, fokozott hajlam esésre, törésre.

Az oszteoporózist a „törékeny csontok” betegségének is nevezik, legrettegettebb szövődménye a csonttörés, ami leggyakrabban a singcsonton (csuklótájék), a csigolyákon és a combnyakon következik be. Az idős korcsoportba tartozó és egyéb társbetegségekkel küzdő betegeknél egy combnyaktörés akár végzetes is lehet, vagy a csigolyák sorozatos törése nagy fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat, jelentős életminőségromlást eredményezve.

A megelőzés érdekében a következő szempontokat tartsuk szem előtt:

• Segítsünk szervezetünknek minél nagyobb csonttömeg és egészséges vázrendszer felépítésében. Ennek érdekében csecsemő-, gyerek- és serdülőkorban, azaz a növekedés folyamatában fontos a helyes táplálkozás (kálcium és D-vitamin bevitel, illetve a D-vitsmin képződésének elősegítése). Ugyanakkor fontos a napi bőséges mozgás, torna és a károsító tényezők (dohányzás, mozgásszegény életmód) kiiktatása.
• 50 éves kor után, főleg hajlamosító tényezők (dohányzás, genetika, felszívódási betegségek, kortikoterápia) jelenléte esetén oda kell figyelni a betegség csíráira, el kell végezni a szükséges vizsgálatokat és követni kell az orvos utasításait. A csontsűrűségmérés a poliklinika felújítása után kórházunkban is ismét elérhető lesz.
• Nem elegendő egymagában a gyógyszeres kezelés (felszívódásgátló vagy akár csontépítő szerek) használata. A mozgásterápia, kiegyensúlyozott táplálkozás, napfürdő nagyon hasznosak. Érdemes tudni arról is, hogy csigolyatörés esetén kórházunkban is elérhető a vertebroplasztika, ami a csigolyák csontcementtel való „kitömését” jelenti a csigolya stabilizálása céljából.

Anyatej, a tökéletes táplálék a kisbabák számára

 

Az emberiség történelmében hosszú időn át az anyatej volt a kizárólagos táplálékforrás a csecsemők számára, ez biztosította az újszülötteknek a szükséges tápanyagokat és immunitást a túléléshez.  A tápszer gyártása és forgalmazása a 20. században kezdődött, ezt követően a modern társadalomban az anyatejes táplálás gyakran háttérbe szorult.

1992-től kezdve minden év augusztusának elején az anyatejes táplálás világhetét tartjuk,  melynek célja az édesanyák támogatása a szoptatás gyakorlásában, valamint figyelmük felhívása annak előnyeire és fontosságára.

Az anyatejes táplálásnak számos előnye van, nemcsak az újszülöttre, hanem a kismamára nézve is. Az anyatej a kisbaba számára az összes szükséges tápanyagot a megfelelő arányban és mennyiségben tartalmazza, amely a fejlődéséhez elengedhetetlen. Kényelmes megoldás, hisz mindig rendelkezésre áll, friss, megfelelő hőmérsékletű és még a családi kasszát sem terheli plusz költségekkel. Könnyen emészthető, erősíti a gyermek immunrendszerét, hisz tele van antitestekkel, így védelmet nyújt a fertőzések ellen, és az idegrendszer érését is elősegíti. A szoptatott kisbabáknál ritkábbak a felső légúti betegségek, a gyomor-bélrendszeri fertőzések, a hasmenés és az allergiás reakciók. Az anyatejes táplálás csökkenti a későbbi életkorban kialakuló asztma, elhízás, cukorbetegség kockázatát is. A szoptatás kedvező hatással van a gyermekek későbbi fog- és beszédfejlődésére is.

A szoptatás az édesanyákat segíti a szülés utáni mihamarabbi felépülésben: elősegíti a méh összehúzódását, így a méh hamarabb visszanyerheti az eredeti állapotát és csökkenti a szülés utáni vérzést. Segít a plusz kilók leadásában, melyeket a várandósság alatt szedett fel, és csökkenti a mellrák, a petefészekrák, szív-érrendszeri betegségek és a csontritkulás kialakulásának kockázatát is.

A szoptatás során termelődő hormonoknak, az oxitocinnak és prolaktinnak stresszcsökkentő és fájdalomcsillapító hatásuk van. A szoptató édesanyáknál ritkábban fordul elő depresszió, ami az oxitocin nyugtató hatásának köszönhető. Az oxitocinnak fontos szerepe van az anya-gyermek közötti kötődés kialakulásában is. Már a legelső szoptatás is erős érzelmi kötődést alakít ki a kismama és babája között. A szoptatás nemcsak a táplálkozás és az immunrendszer védelmének a legideálisabb formája, hanem vigaszt is nyújt az újszülött számára, az édesanya szeretete és közelsége biztonságot jelent neki.

Az éhségjelek felismerése kiemelten fontos ahhoz, hogy az édesanya időben tudjon reagálni rájuk, és segíteni tudjon az újszülött kényelmén, elégedettségén, valamint a szoptatás sikerességéhez is hozzájárul. Ha egy újszülött éhes, akkor kezdetben nyitogatja a száját, cuppogó hangokat ad ki, kinyújtja a nyelvét, forgatja a fejét, kezét a szájába veszi, ezek a korai éhségjelek. Ekkor a babát már mellre kell tenni, ugyanis később a kisbaba nyugtalan lesz és elkezd sírni(késői éhségjel), ez esetben viszont először meg kell nyugtatni őt.

Az első mellretételnek különösen meghatározó szerepe van, hiszen az újszülött szopási ösztöne az első órákban a legintenzívebb. Első mellrehelyezéskor a kisbaba élete első „oltásában” részesül, mivel az anyatejben levő antitestek bevonják az újszülött tápcsatornáját és védőréteget képezve megakadályozzák, hogy a kórokozók bejussanak.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban minden édesanyának, a természetes  úton szülőknek és a császármetszéssel szülőknek egyaránt biztosítjuk az aranyórát, mely során a szülés utáni első órákat az édesanya együtt tölti a gyermekével. Ekkor már mellre is helyezzük a babát, ezzel megalapozva a szoptatás sikerességét, és elősegítve az anya és újszülöttje közötti szoros kötődés létrejöttét. Az édesanyákat információkkal látjuk el a szoptatás folyamatáról, a baba igényeinek felismeréséről és az anyatejes táplálás helyes technikájáról. Továbbá különböző szoptatási pozíciókat ismertetünk meg velük, segítünk nekik a helyes mellretételben és lelkileg is támogatjuk, bátorítjuk őket.

A szoptatásnak rengeteg csodálatos előnye van, így arra biztatjuk az édesanyákat, hogy bízzanak magukban, és ne adják fel, ne mondjanak le róla, hisz az anyatej a legtökéletesebb táplálék a kisbabájuk számára!

 

Kerekes Angyalka, egészségügyi asszisztens, újszülöttgyógyászati osztály

——

szoptatasposzter_HU

Allergiás szénanátha

Az allergia az immunrendszer túlzott, fokozott reakciója bizonyos, egyébként ártalmatlan vagy kevésbé kóros, illetve szintetikus anyagokra az arra genetikailag hajlamos egyéneknél. A légúti allergia gyakran az orrnyálkahártya gyulladásával jár és allergiás rhinitis (szénanátha) formájában jelentkezik.

A szénanátha hátterében alapvetően a genetikai öröklődés áll, amelyhez hozzájárulnak a környezeti hatások (városi és ipari légszennyeződés, dohányzó szülők, háziállatok közeli jelenléte, egészségtelen lakásviszonyok). Felmerül a túl steril életkörülmények káros volta is. A betegség kisiskoláskorban még
csak néhány százalékban fordul elő, tinédzserek között már lényegesen gyakoribb, a legnagyobb gyakoriság pedig a fiatal felnőttek körében észlelhető, majd időskorban egyre ritkábbá válik.

A szénanátha tipikus klinikai tünetei a vizes orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés, gátolt orrlégzés. A fő tüneteken kívül torokfájás, szemtünetek (szemviszketés, könnyezés, vörösödés), köhögés, fejfájás, alvászavar is jelentkezhet. Ezek a tünetek azonban csak akkor jelentenek betegséget, ha egymást
követő napokon, legalább napi fél-egy órán át fennállnak. A szénanáthát kiválhatja a házi por (az abban lévő atkák ürüléke), a háziállatok szőre, tolla, hámsejtjei, nyála – ezek felelősek az egész éves panaszokért. A levegőben szálló anyagok, virágporok, penészgombafélék okozzák az egy adott szezonban
megjelenő tüneteket.

A szénanátha diagnózisában nagyon fontos a kiváltó ok azonosítása: mely a beteg kikérdezése (anamnézis), bőrteszt (prick teszt) elvégzése által valósul meg.

A kezelésnek több lépcsőfoka van, mely magába foglalja a megelőzést, a tünetek enyhítését, a gyógyszeres és az immunterápiát. Az allergének kerülése/ allergénelimináció javítja a beteg állapotát, csökkenti a beteg gyógyszeres kezelés iránti igényét, de tünetmentesség ezzel a módszerrel csak ritkán
érhető el. Az allergiás személy ne tartson hobbyállatot, minden padló, bútorfelület, szőnyeg, függöny könnyen és gyakran tisztítható legyen. Pollenérzékeny betegek a veszélyes pollen időszakában a lehető legkevesebbet tartózkodjanak a szabadban, mossanak gyakrabban hajat, kezet, arcot, viseljenek napszemüveget. Az étkezés és alvás előtt az orrba csepegtetett, inhalált fiziológiás sóoldat (0,9% NaCl) segít kitisztítani az orrüreget.

A gyógyszeres kezelés beállítása egyénre szabott, függ az adott eset körülményeitől, formájától, időtartamától, súlyosságától. Az allergén specifikus immunterápia egyetlen oki kezelési lehetősége az allergiás kórképeknek. A terápia során növekvő adagban juttatjuk a standardizált, nagy tisztaságú
specifikus allergént a szervezetbe, ami arra ösztönzi a beteg immunrendszerét, hogy az allergies reakciót kivédő antitesteket termeljen. A terápia időtartama minimum három, maximum öt év.

 

 

Dr. Orbán Éva
allergológus és klinikai immunológus, bőrgyógyász