A VI. Csíkszeredai Kórháznapok keretében

Vasárnap, 2022.07.03 9:00 óra

Szentmise az egészségügyben dolgozókért a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói Szent István Otthonában

A liturgikus zenét Orbán József ápoló és zenésztársai szolgáltatják.

 

“Őszinte szeretettel köszöntöm mindazokat, akik kórházainkban dolgoznak, egészségünket megörzésén!!

Világunkban dúló mostani vihart nem a könyörtelen természet, nem is valós emberi szükségletek, hanem mérhetetlenül gazdagok, rákos daganatként burjánzó, kapzsisága okozza! Színes forradalmak, megtévesztett fiatalok, idegen érdekek korbácsolták fel lassan ellenőrizhetetlen szintre az indulatokat, és februárban kitört a háború! A katonák az elején csak kóstolgatták egymást, de ma már egy totális háború kezd körvonalazódni, egy olyan háború, mely nem Ukrajnában kezdődött és úgy tűnik, hogy nem is ott fog véget érni!

 

Mi egyszerű emberek mit tehetünk? Itt az ideje, hogy világunk hánykolódó ladikjából Istenhez kiáltsunk: „Uram, ments meg minket!” Mt 8,23 Imádkozunk, Uram, adj bölcsességet azoknak, akiket a döntés súlya nyom, hogy kompromisszumra készen egy asztalhoz üljenek és félrerakva minden idegen érdeket, párbeszédet folytatva a béke, az élet mellett döntsenek!

 

2020 decemberében kétoldali tüdőgyulladással, lázas betegen feküdtem a kórházban koronavírustól fertőzötten. Azon gondolkodtam, hogy mi is az egészség? A tudósaink szerint, egy egészséges testben száztrillió sejt és még tízszer ennyi mikroorganizmus működik békében, szimbiózisban, egymást szolgáló egységben! A betegség nem más, mint amikor néhány sejt vagy bacilus, vírus elkezd burjánozni, szaporodni, mert ők nem szolgálni, hanem hódítani akarnak, nekik nagyobb szelet kell a közös tortából. A szervezet immun ereje, az orvosokkal támogatva fellép a burjánzó sejtek, a virulensen támadó kórokozók ellen és ha győznek, akkor béke lesz a testünkben, életben maradunk!

 

A kórházi kezelés első hetének végén éreztem, hogy megfordult a betegségem. Éreztem ahogy lassan, de biztosan visszatér az életerőm, ahogy testem megannyi sejtje, a bennem, velem élő vírusok, gombák, baktériumok, ez a megszámlálhatatlan önálló életet élő öntudatlan entitás megtalálja a békés együttélés, az egymás kölcsönös szolgálatának az útját!

 

Elsírtam magam, mert arra gondoltam, végül is, ha képesek a testemet alkotó öntudattal nem rendelkező parányok békében együtt élni, akkor mi emberek, akár nyolcmilliárdan is, miért ne tudnánk megtanulni egymással kiengesztelődve, társainkat szolgáló szeretettel elfogadva élni életünket? Krisztus álma, mindannyiunk közös otthona, Isten országa nem utópia! Végül is mi nem az elveszett édent keressük, hanem az előttünk álló Isten országát, a béke, a szolgáló szeretet országát építjük!

 

Térdre borulva, a visszatérő egészségemért, az orvosokért hálát adva elkezdtem imádkozni! Segíts Uram, hogy a testvéri szeretet parancsát megértve, gyönyörű földünk nagy családjában találjuk meg a saját helyünket! Alázattal, egymásra figyelve vállaljuk – a saját testünk megannyi parányi, egymást szolgáló sejtje, mikroorganizmusa példájára – mindennapi feladatainkat, állapotbeli kötelességeket és örömteli szívvel ott ahol élünk, békében jó végre vigyük dolgainkat!

Krisztus nem a kétségbeesés lelkét adta nekünk, hanem a reményteli imádkozás lelkét! Szeretettel kérem a jó Isten áldását két kezetek munkájára, azért imádkozom, hogy általatok ne csak a betegek, hanem az egész világ gyógyuljon, szépüljön, épüljön, mindannyiunk örömére,

 

Csaba t.

 

u.i. Vasárnap szeretettel várunk Csíksomlyón! ”